A mefedron, tudományos nevén 4-MMC (4-Methylmethcathinone), a katinon osztály, egy szintetikus stimuláns csoport kiemelkedő tagjaként áll. Ez a vegyület először a 2000-es évek elején került forgalomba, és gyorsan figyelmet keltett, mint rekreációs anyag, és népszerűségre tett szert a különböző társadalmi környezetekben. Vonzereje abban rejlik, hogy képes pszichoaktív hatásokat kiváltani, ami megváltozott tudatállapotokhoz vezet. A gyakran fehér kristályos por formájában vagy kapszulázva előforduló mefedron szerkezeti hasonlóságokat mutat az amfetaminokkal és a katinonokkal,ami hozzájárul egyedülálló farmakológiai tulajdonságaihoz.
Mefedron sókristályok
A mefedron akatinon származékaként, amely a Kelet-Afrikában és az Arab-félszigeten őshonos khat növényben találhatótermészetes alkaloid, a hagyományosan stimuláló hatásukról ismert anyagokkal közös vonalon áll. A mefedron szintézise és ezt követő elterjedése a szabadidős körökben érdeklődést és aggodalmat egyaránt kiváltott, ami a kémiai összetétel, a fizikai tulajdonságok, a szintézisfolyamatok és a pszichológiai és fiziológiai hatások hátterében álló összetett farmakológia alapos feltárására késztetett.
Mefedron sópor
Amefedron(4-MMC) külön kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek hozzájárulnak egyedi jellemzőihez. Kémiailag a helyettesített katinonok közé sorolható, és szerkezeti hasonlóságokat mutat az amfetaminokkal. Molekulaformulája C11H15NO, rendszerezett neve pedig 2-(metilamino)-1-(4-metilfenil)-1-propanon. Tiszta formájában a mefedron (4-MMC) hidroklorid vagy hidrobrómsók áttetsző fehéres kristályok, fehér por (liszt) vagy fehér, kristályos por formájában jelenik meg, jellegzetes szaggal, amelynek szaga a vanília és a fehérítőszer, az állott vizelet, a kapor vagy az elektromos áramköri lapok szagának tartományában van. A mefedronpor fehér, lisztszerű, porszerű anyag, amely apró kristályok keverékét tartalmazza, amelyek hajlamosak összeállni vagy csomókat képezni.
A vegyület vízben ésmás poláris oldószerekben valóoldhatóságot mutat, ami megkönnyíti a különböző alkalmazásokhoz való feloldását. A hidroklorid és a hidrobromid olvadáspontját olvadáspont-kísérlettel határozták meg, és 251,18 °C-on, illetve 205,25 °C-on éles olvadáspontot adtak.
Szerkezeti szempontból a mefedron (4-MMC) királis centrummal rendelkezik, ami enantiomerek lehetséges létezésére utal. Ezek az optikai izomereknek nevezett enantiomerek az azonos molekulaformula ellenére eltérő háromdimenziós atomelrendezést mutatnak. Lényeges azonban megjegyezni, hogy amefedron (4-MMC) egyes enantiomerjeinek sajátostulajdonságait és hatásait nem vizsgálták alaposan.
Mefedron enantiomerek
Egyéb nevek: Meow Meow; Cat; Drone; Bubbles; Drone, M-CAT, White Magic
A mefedron (4-MMC) szintézise több lépést foglal magában, amelyek könnyen hozzáférhető prekurzor vegyületekből, például 4′-metilpropiofenonból vagy közvetlenül a 2-brom-4′-metilpropiofenonból indulnak ki. A leggyakoribb szintézismódszer a 2-brom-4′-metil-propiofenon és metilamin közötti reakciót foglalja magában, amelyet savasítás követ hidrokloriddá vagy hidrobromidsóvá alakítás követ.
[GALLERY=media, 57][/GALLERY][/GALLERY]
A mefedron hatásmechanizmusa több jellemzőt foglal magában: gátolja a monoaminok neuronok általi visszavételét, csökkenti a monoamin-oxidáz és a katechol-O-metiltranszferáz szintézisének sebességét. Következésképpen a monoaminok és a katecholaminok koncentrációja egyszerre nő a szinaptikus hasadékban (egy keskeny, körülbelül 10-50 nm-es rés a sejtek közötti érintkezéssel összekapcsolt membránok között). Ezenkívül a 4-mmc stimulálja a posztszinaptikus membránon lévő receptorokat (SSDRA).
A csúcskoncentráció a véráramban körülbelül egy órával a bevételt követően érhető el. Egy átlagos orális adag (150 mg) esetén a mefedron felezési ideje körülbelül 2,2 óra. A mefedronnal visszaélő egyének jellemzően egy alkalom alatt legfeljebb négyszeri bevitelre korlátozzák a bevitelt, az egyes adagok között több mint két óra szünet van.
A 2011 vége felé végzett különböző tanulmányok a mefedron patkányok agyára gyakorolt hatását vizsgálták, valamint azt, hogy a mefedron képes-e kényszeres viselkedést kiváltani. A kutatók mikrodialízis segítségével gyűjtötték és mérték a dopamin- és szerotoninszinteket. A mefedron beadása a dopaminszint jelentős, körülbelül 500%-os, a szerotoninszint pedig 950%-os növekedését eredményezte. A csúcskoncentrációkat a dopamin esetében 40 perc múlva, a szerotonin esetében 20 perc múlva érték el, és 120 perccel a beadás után visszaálltak az alapszintre. A dopamin és a szerotonin arányának elemzése kimutatta, hogy a mefedron túlnyomórészt a szerotonint befolyásolta (szabadította fel) 1,22:1 arányban (szerotonin vs. dopamin). Továbbá a dopamin és a szerotonin bomlásának felezési ideje 24,5 perc, illetve 25,5 perc volt.
A mefedron a különböző receptortípusokra csökkenő sorrendben hat: D2, 5-HT1A, TAAR1, D1/D3, 5-HT2C, 5-HT2B, 5-HT2A/B, a1/2A. A mefedron elsődleges metabolikus útja a citokróm CYP2D6-on keresztül vezet, és olyan metabolitokat termel, mint a nor-mefedron, nor-dihidromefedron, 4-karboxi-dihidromefedron, hidroxitolil-mefedron és szukcinil-normefedron. A mefedron maximális koncentrációs ideje körülbelül 52,5 perc, felezési ideje 2,21 óra. Az LC50 (halálos koncentráció) 4500 ng/ml, az LD50 (halálos dózis) pedig 120-150 mg/kg között mozog. A vér-agy gát permeabilitási együtthatója 14,0 Pe, a DAT (dopamin transzporter)/SERT (szerotonin transzporter) arány 2,41.
A mefedron bizonyítottan a következő típusú receptorokra hat csökkenő sorrendben: D2, 5-HT1A, TAAR1, D1/D3, 5-HT2C, 5HT2B, 5-HT2A/B, a1/2A. A mefedron elsősorban a CYP2D6 citokróm által metabolizálódik, és fő metabolitjai a következők: nor-mefedron, nor-dihidromefedron, 4-karboxi-dihidromefedron, hidroxitolil-mefedron, szukcinil-normefedron. A mefedron maximális koncentrációs ideje kb. 52,5 perc, a felezési ideje 2,21 óra, LC50-4500 ng/ml, LD50-120-150 mg/kg, a vér-agy gát permeabilitási együtthatója 14,0 Pe, a DAT/SERT arány 2,41.
A mefedron"kívánatos" pozitív hatásai:
A mefedron "nemkívánatos" negatív hatásai:
Az LD 50 az ember esetében ≈ 120 mg/kg-nak felel meg.
Szájon át történő adagolás:
A mefedron szájon át történő bevétele esetén bizonyos kihívások merülhetnek fel, amelyek gyakran a termék minőségével függnek össze. Ennek az adagolási módnak az elsődleges hátránya, hogy nagyobb mennyiségű anyagra van szükség. Ez a citokrómok P450 részvételének tulajdonítható, amelyek döntő szerepet játszanak a mefedron metabolizmusában. A kívánt küszöbhatás eléréséhez az intranazális útvonalhoz képest kissé nagyobb dózisra lehet szükség. Vannak azonban olyan esetek, amikor az orális mefedront az MDMA "unokatestvéreként" ismert metilonnal kombinálják. Egy ilyen kombináció jelentősen csökkentheti a mefedron fogyasztását, ezáltal minimalizálva a gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat, miközben meghosszabbítja az élmény eufórikus fázisát.
Intranazális adagolás:
A mefedron fogyasztásának uralkodó módja az intranazális beadás. Az anyaggal szemben átlagos toleranciával rendelkező felhasználóknak jellemzően magas, 250-400 mg közötti dózisokra van szükségük. Ez a módszer azonban károsítja az orrnyálkahártyát, és fogyasztáskor jelentős kellemetlenséget okoz. Az anyag hatása átmeneti, a hatás teljes időtartama nem tart tovább 30 percnél.
Intravénás adagolás:
A mefedront használók körülbelül 20%-a intravénásan adja be.
Mefedron Trip időtartama:
Szájon át:
Intranazálisan:
Intravénásan:
Legerősebb: 00:05 - 00:50.
2010 decemberében az Európai Tanács úgy döntött, hogy a tagállamok a mefedronra ellenőrző intézkedéseket és büntetőjogi szankciókat alkalmaznak.
Összefoglalva, a mefedron (4-MMC) egy szintetikus katinon, amely 2007 és 2009 között népszerűvé vált, mint szabadidős drog. Ismert arról, hogy képes hallucinációkat előidézni és stimulálni az elmét, így hajlamos a visszaélésekre. A mefedron (4-MMC) kémiai és fizikai tulajdonságai hozzájárulnak egyedi jellemzőihez, beleértve kristályos formáját és vízben való oldhatóságát. A mefedron (4-MMC) elmére és testre gyakorolt hatásai lehetnek kívánatosak és nem kívánatosak egyaránt, a fokozott stimulációtól és eufóriától kezdve a negatív hatásokig, mint például a megnövekedett vérnyomás és a hipertermia. Fontos megjegyezni, hogy a mefedron (4-MMC) hosszú távú hatásai még mindig nagyrészt ismeretlenek, és az anyag fogyasztásakor óvatosan kell eljárni.
Our team brings together the best specialists from different fields.
We are ready to share our experience, discuss difficult issues and find new solutions.