Kicsit csalódott voltam, amikor láttam itt egy linket a másik szálból a laboratóriumi helyszínekkel kapcsolatban, mintha az embernek meglenne a végső, mindenre kiterjedő válasza, csakhogy ezt találtam. Kérem, ne vegye ezt személyes támadásnak, de remélem, hogy a hangnem, a szarkazmus és a perspektíva kombinációja az érdeklődők számára a lényegemet hazavezette. A hozzászólásokra adott válaszként: Kényelmesen érzem magam a hálószobámban. Ettől még nem lesz ideális hely egy labor felállítására. Valószínűleg kezdetben rossz ötlet egy "droglabor" felállítása vagy működtetése egy bérelt ingatlanban, mivel nem te vagy a tulajdonos és nem az egyetlen személy, akinek kulcsa van, egy kereskedelmi létesítményben is? Nos, ez rendben van, azt hiszem... amíg ez munkaidő után van, és megbizonyosodtál arról, hogy kényelmesen vagy. Igen, sőt, TÉNYLEG kényelmes legyen, miközben az életét és a szabadságát kockáztatja. Vegye fel a pizsamáját, érezze magát otthon. Ha jól értem, a kényelem alatt alapvetően azt érted, hogy csak a magabiztosságot, hogy bármilyen minőségben működj, amit "biztonságosnak" tudsz minősíteni. Én azonban egy cseppet sem szórakoznék vele, mert ez minden bizonnyal csak önelégültséghez vezethet.
.
Mit mondanak az önelégültségről? (Elfelejtettem, de...) Soha ne ringasd magad hamis biztonságérzetbe, de ne is őszüljön meg a hajad, ha emiatt aggódsz: "Nem vagyok kokótól bódultan, nem rohangálok éterszagúan az épületben egy kiló metilaminnal, és nem beszélek mindenkivel, aki amúgy sincs ott, szóval "minden rendben van".'" Próbáld meg eljátszani azt a szerepet, akinek mondod magad, és amit állítólag csinálsz, és próbálj meg nem úgy kinézni, mintha egy paranoiás, bizonytalan és instabil illegális droggyártó lennél, aki gyanúsan próbálja leplezni a tetteit. Kezeljen minden szakácsot úgy, mintha a bíró, az esküdtszék és a hóhér már úton lenne, hogy jóléti ellenőrzést végezzen magán, amint a nyers termékét militarista kezdeményező szellemben kihozza. Kezdje el a bontást és a takarítást például az újrakristályosítás előtt vagy közben, ha lehet.
A közhiedelemmel ellentétben a börtönök és a büntetés-végrehajtási intézetek nincsenek tele homoszexuális erőszaktevőkkel és/vagy besúgókkal. Bizonyára sokkal többen vannak, mint amennyit igazolni lehet. Volt szerencsém meglátogatni néhány ilyen kedves intézményt. Nem tudom, hogy mindenki más hol vagy hogyan szereti leülni az idejét, mindenkinek a sajátja, én inkább kimaradnék ebből az egyenletből. Talán Hollywood a hibás a sztereotípiákért. Mind a szodómia, mind a tekintéllyel való kommunikáció/kompromisszum, bármilyen szinten, jellemzően általánosan és nyíltan kerülve van. Még az "OK" börtönőrök sem szeretik a besúgókat, hiszen maguk az őrök is beköpik őket. Én magam inkább olvasok és edzek, a sakk is király. A szabadság elvesztése annak következtében, hogy rajtakapnak valamin, amit nem szabadna, a területtel jár, bár nem kell, hogy így legyen, és mi pokolian igyekszünk. Egy bizonyos ponton számítani kell rá, és tervezni kell vele, bár néha nagy költséggel el kell kerülni.
A tanácsom: rúgd szét a legnagyobb fickók seggét az első napon, vagy legyél valakinek a szukája..... ööö, úgy értem... Tisztelj mindenkit, de próbálj meg nem barátkozni. Ne csatlakozz semmilyen bandához. Maradj a "saját embereiddel", ne játssz és ne szállj be. Tartsd meg magadnak a szarságaidat. Ha rendes srác vagy, és törődsz a saját dolgoddal, és tudod, mikor kell csöndben maradni, akkor nem kell aggódnod. Valószínűleg senki nem fog rád erőltetni semmit, se zsarut, se csalót, ha nem hívod meg. Ha azt hiszed, hogy megszeged a törvényt, és soha semmi nem fog borzalmasan rosszul menni, akkor téveszmés vagy. A saját véredet is meg lehet győzni arról, hogy eladjon téged a folyónak, "a saját érdekedben."... "Hogy ne árts magadnak vagy másoknak." Valóban, az elszabadult ajkak elsüllyesztik a hajókat.
A lényeg, ahogy a régi öregek mondták nekem: "Ha nem tudod leülni az időt, akkor ne csináld a bűnt." Ha fel akarsz lépni, készülj fel a következményekre és arra, hogy megbirkózz velük, EGYEDÜL. Ígérem, az emberek meghallgatnak, és azt mondják majd, hogy "hát ez szívás", de a nap végén senkit sem fog érdekelni, hogy milyen szerencsétlen voltál, és hogyan alakultak a dolgok. Az okos méhek nem vesznek pörgős felniket és matricákat a vadonatúj Escalade-jükre az első pénzkötegükből. Megtartják esős napokra, amikor már ügyvédre és óvadékra lesz szükségük, és mindenki meglepő módon hátat fordított nekik. Elnézést kérek minden vélt sértésért. Egyikért sem, csak segíteni szeretnék. Szintén elnézést kérek a hatalmas kitérésért a börtön témájára, azonban nem láttam sok tanácsot senkitől ezen a fórumon, akinek valódi rálátása vagy tapasztalata van arról, hogy mit kell tenni, amikor az élet SNAFU'd. Nem fogunk mindannyian épségben célba érni, ha egyáltalán célba érünk. Statisztikailag sokan közülünk egyszer vagy máskor falnak ütköznek ezen az úton. Remélem, hogy a BB legénysége a radar fölött fog repülni. Sok szerencsét és sikert kívánok mindenkinek, és sok eredményes főzést! Elnézést is kérek ezért a fárasztó hozzászólásért.
---Szeretettel és tisztelettel. o7