A Journal of Behavioral Addictions című folyóiratban közzétett új tanulmány jelentős betekintést engedett a mind az anyagfüggő, mind a nem anyagfüggő viselkedés mögött álló neurokognitív mechanizmusokba.
Az Ausztráliából, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származó nemzetközi kutatócsoport által végzett hat hónapos longitudinális vizsgálat egyedülálló betekintést nyújt a különböző neurokognitív funkciók előrejelző erejébe az olyan addiktív viselkedések magyarázatában, mint a problémás alkoholfogyasztás, az addiktív étkezés, a pornófogyasztás és az internethasználat. A kutatás célja annak feltárása, hogy a kognitív kontroll és a jutalommal kapcsolatos funkciók hogyan járulhatnak hozzá a függőséghez, és hogy ezek a mechanizmusok különböznek-e az anyagfüggőségek és a nem anyagfüggőségek között.
A vizsgálatban a kutatók 294 résztvevőből álló csoportot követtek nyomon, elsősorban fiatal ausztrálokat, akiknek átlagéletkora 24,8 év volt, hat hónapon keresztül. A résztvevőket egy sor online neurokognitív feladat és felmérés segítségével értékelték, amelyek célja a különböző addiktív viselkedések és azok neurokognitív előrejelzőinek értékelése volt. A vizsgálat a problémás alkoholfogyasztásra, az addiktív evésre (AE), a problémás pornográfiahasználatra (PPU) és a problémás internethasználatra (PUI) összpontosított.
Főbb megállapítások
- Az egyik legszembetűnőbb eredmény az volt, hogy a kiindulási neurokognitív mérések nem jelezték előre a függőségi evés vagy az internethasználat súlyosságát hat hónapos korban. A tanulmány azonban azonosította azokat a specifikus neurokognitív funkciókat, amelyek rövidebb időszakokban előre jelezték a nem anyagfüggő viselkedést. Például a rosszabb teljesítményfigyelés - egy kulcsfontosságú kognitív kontrollfunkció - három hónap után a függőségi evés magasabb szintjét jelezte előre. Ezenkívül a jutalommal kapcsolatos figyelemfelkeltés, amely azt tükrözi, hogy az egyén milyen erősen vonzódik a jutalmazó jelzésekhez, hat hónap után a függőséget okozó evés magasabb szintjéhez kapcsolódott. A tanulmány azt is megállapította, hogy a bizonytalanság alatti kisebb kockázatvállalás három hónap után magasabb problémás internethasználatot jelzett előre, ami arra utal, hogy a PUI-ben a függőség más formáihoz képest egy külön neurokognitív mechanizmus játszik szerepet.
- Az egyik figyelemre méltó eredmény az volt, hogy a késleltetett diszkontálás - vagyis az, hogy egy személy idővel mennyire értékeli le a jutalmakat - hat hónap után magasabb szintű problémás pornóhasználatot jelzett előre. Ez a megállapítás némileg ellentmondásos, mivel a korábbi kutatások jellemzően a meredekebb késleltetési diszkontálást az anyagokkal kapcsolatos függőségekhez kapcsolták. Érdekes módon a vizsgált neurokognitív változók egyike sem jelezte előre a problémás alkoholfogyasztást, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az anyagfüggőségek és a nem anyagfüggőségek ugyanazokkal a mögöttes neurokognitív mechanizmusokkal rendelkeznek-e.
A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy további kutatásokra van szükség ezen eredmények megismétlésére, különösen klinikailag súlyosabb populációkban. A vizsgálatban részt vevők többsége alacsony vagy közepes szintű addiktív viselkedést mutatott, ami korlátozhatja az eredmények általánosíthatóságát a súlyosabb függőségben szenvedő egyénekre. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a tanulmány fontos alapokat biztosít a neurokognitív funkciók szerepének megértéséhez a nem anyagfüggőségekben, egy olyan területen, amely a múltban viszonylag kevés figyelmet kapott.
Részletesebb információért a teljes cikk az alábbi linken (clearnet) érhető el.
