G.Patton
Expert
- Joined
- Jul 5, 2021
- Messages
- 2,998
- Solutions
- 3
- Reaction score
- 3,368
- Points
- 113
- Deals
- 1
Bevezetés
A 4-Acetoxi-N,N-dimetiltriptamin (más néven 4-AcO-DMT, 4-Acetoxi-DMT, O-Acetil-pszilocin, pszilacetin és "szintetikus gomba") a triptaminok osztályába tartozó új, kevésbé ismert pszichedelikus anyag. Szerkezetileg rokon a pszilocibinnel és a pszilocinnal, a pszilocibin gombák ("varázsgombák") hatóanyagával. A 4-AcO-DMT a feltételezések szerint az agy szerotoninreceptoraihoz kötődve fejti ki hatását; a pontos mechanizmus azonban nem ismert.
A 4-AcO-DMT-t először 1963-ban szintetizálta Albert Hofmann és Franz Troxler a pszilocin-analógok kémiai vizsgálatának részeként. Ez idő alatt azonban nem vizsgálták pszichoaktivitását. Nem ismert, hogy mikor vizsgálták először embereken. Egy 1999-ben David E. Nichols által írt tanulmány javasolta, hogy a szintetizálás alacsonyabb költségei miatt a pszilocibin alternatívájaként lehetne használni a farmakológiai kutatásokban. Aszabadidős használatról szóló jelentések nem sokkal azután kezdtek felszínre kerülni, hogy a 2010-es években megjelent az online kutatási vegyszerek piacán.
A 4-AcO-DMT-t először 1963-ban szintetizálta Albert Hofmann és Franz Troxler a pszilocin-analógok kémiai vizsgálatának részeként. Ez idő alatt azonban nem vizsgálták pszichoaktivitását. Nem ismert, hogy mikor vizsgálták először embereken. Egy 1999-ben David E. Nichols által írt tanulmány javasolta, hogy a szintetizálás alacsonyabb költségei miatt a pszilocibin alternatívájaként lehetne használni a farmakológiai kutatásokban. Aszabadidős használatról szóló jelentések nem sokkal azután kezdtek felszínre kerülni, hogy a 2010-es években megjelent az online kutatási vegyszerek piacán.
Berendezések és üvegeszközök:
- 2 L és 1 L-es háromnyakú, kerek aljú lombikok;
- Retortaállvány és bilincs a készülék rögzítéséhez;
- Mágneses vagy felső keverő fűtőberendezéssel;
- 250 ml-es csepegtető tölcsér;
- Vákuumforrás;
- Üvegrúd és spatula;
- Rotovap gép;
- Reflux kondenzátor;
- Jég-só és olajfürdő;
- Laboratóriumi mérleg (0,001-100 g alkalmas) [a szintézis terhelésétől függ];
- Laboratóriumi hőmérő (-10 °C és 150 °C között) lombikadapterrel;
- Buchner-lombik és tölcsér [kis mennyiségekhez Schott-szűrő használható];
- pH indikátorpapír;
- Hagyományos tölcsér;
- Szűrőpapír;
- Dimetilamin gázkészlet;
- Hidrogéngáz (H2) forrás;
- TLC-készlet (opcionális);
- Vákuumdesztillációs készülék manométerrel (opcionális);
- 1 L x1; 500 ml x2; 100 ml x2 főzőpoharak;
- 1 L; 250 ml; 100 ml Mérőhengerek;
- 250 ml-es Parr hidrogénező palack [használhat helyette pezsgős palackot is];
- Vákuumos exszikkátor (opcionális).
Reagensek.
- 4-Benziloxi-indol (1) 17,5 g, 0,078 mol;
- Dietil-éter (Et2O) 2,05 l;
- Oxalil-klorid 20,3 g, 0,16 mol;
- Dimetil-amin vízmentes;
- Diklórmetán (CH2Cl2) ~880 mL;
- Desztillált víz (H2O) ~700 mL;
- Hexán 375 mL;
- Nátrium-klorid (NaCl) ~50-100 g;
- Magnézium-szulfát (MgSO4) vízmentes ~200 g;
- Metanol (MeOH) ~150 ml;
- Lítium-alumínium-hidrid (LiAlH4; LAH) 8,90 g, 0,234 mol;
- Tetrahidrofurán (THF) 375 mL;
- Dioxán 450 mL;
- Etil-acetát (EtOAc) ~700 mL;
- Palládium faszénen 0,25 g 10% ;
- Benzol 50 ml;
- Ecetsav-anhidrid (Ac2O) 5 mL, 5,41 g, 5,32 mmol;
- Izopropanol (IPA) 150 mL;
- Toluol 50 mL;
- Abszolút (EtOH) ~100 mL.
[3-[2-(2-(Dimetilamino)etil]-1H-indol-4-il]-acetát:
Forráspont: 405,6 °C 21 torr-nál;
Olvadáspont: 172-173 °C;
Molekulatömeg: 246,31 g/mol;
Sűrűség: 1,2±0,1 g/mol;
CAS-szám: 92292-84-7.
Eljárás
4-Benziloxi-indol-3-il-N,N-dimetil-glikoxilamid (2)
A 4-benziloxi-indol (1 ) (17,5 g, 0,078 mol) (Biosynth) oldatát vízmentes Et2O-ban (500 ml) 1 literes, 3 nyakú lombikban mechanikusan kevertettük, majd jég-sófürdőben 0 °C-os belső hőmérsékletre hűtöttük. Oxalil-kloridot (20,3 g, 0,16 mól) cseppenként adtunk hozzá olyan ütemben, hogy a belső hőmérsékletet 0-5 °C között tartsuk. A keverést 3 órán keresztül 5-10 °C közötti hőmérsékleten folytattuk, a keletkezett HCl eltávolítása érdekében gyengén argonba töltöttük. Az argon töltetet gázbevezető csővel és szárazjég/aceton kondenzátorral helyettesítettük. Ezután vízmentes dimetil-amint buborékoltunk a reakcióba hűtés és erőteljes keverés mellett, amíg a pH (nedves pH-papírral meghatározva) 9 és 11 közötti értéket nem értünk el. Ekkor a kiindulási oldat narancssárga színe már nagyrészt eltűnt, és a reakció enyhén piszkosfehér iszapnak tűnt, néhány sárga, nem reagált kiindulási anyag foltjával. Diklórmetánt (20 ml) adtunk a nem reagált anyag oldódásának elősegítésére, és a reakciót további 6 órán át kevertettük, hogy végül egy törtfehér iszapot kapjunk. Et2O-t (150 mL) adtunk hozzá, és az elegyet 10 °C-ra hűtöttük. A fehér szilárd anyagot Buchner-tölcsérben szűrőpapíron szívószűréssel gyűjtöttük össze, majd desztillált H2O-ban (250 mL) szuszpendáltuk, és 1 órán át kevertettük a dimetilamin-hidroklorid eltávolítása érdekében. Az iszapot leszűrtük, és az összegyűjtött szilárd anyagokat a szűrőn desztillált H2O-val (3 x 75 ml) és hexánnal (75 ml) mostuk, majd egy éjszakán át vákuum-exszikkátorban szárítottuk. A szárított termék tömege 18,3 g volt. A szerves szűrleteket és a mosásokat egyesítettük, és az oldószert rotációs bepárlással eltávolítottuk. A maradékot CH2Cl2-ben (100 ml) feloldottuk, és a szerves oldatot desztillált H2O-val (2 x 50 ml) és sós lével (2 x 50 ml) mostuk. Szárítás (MgSO4) után a térfogatot rotációs bepárlással csökkentettük. A tömény maradék oldatot szilikagélen flash-kromatográfiának vetettük alá, először CH2Cl2-vel eluálva, hogy visszanyerjük a nem reagált indolt (1,3 g, 7,4%), majd 10%-os MeOH-val CH2Cl2-ben elúciót végeztünk, hogy visszanyerjük a (2) 3,3 g-ját. Ez utóbbit egyesítettük a kiindulási termékkel, így összesen 21,6 g (85,9%) keletkezett. A nyers terméket MeOH/EtOAc-ból átkristályosítottuk , így 19,5 g (77%) 3-t kaptunk, amelynek m.p. 152-155 °C (lit. m.p. 146-150 °C).
4-Benziloxi-N,N-dimetiltriptamin (3)
LiAlH4 (8,90 g, 0,234 mol) vízmentes THF-ben (100 mL) feliszapolását készítettük egy 2 L-es, 3 nyakú lombikban, amelyet előzőleg hőpisztollyal vagy lánggal szárítottunk. A lombikot egy visszafolyási hűtővel, mechanikus (vagy mágneses) keverővel és adalék tölcsérrel láttuk el. Vízmentes dioxánt (200 ml) adtunk hozzá, és az elegyet olajfürdőn 60 °C-ra melegítettük. A 4-Benziloxi-indol-3-il-N,N-dimetil-glikoxilamidot (2) (14,5 g, 0,045 mól) dioxán (250 mL) és THF (150 mL) keverékében feloldottuk, és gyors keverés mellett ezt az oldatot cseppenként adtuk hozzá 1 óra alatt. 4 órán keresztül 70 °C-on tartottuk az olajfürdő hőmérsékletét, majd egy éjszakán át (16 óra) 95 °C-os olajfürdő hőmérsékleten erőteljes refluxot folytattunk. A vékonyréteg-kromatográfiás analízis (9:1 CH2Cl2/MeOH szilikaporlemezek) csaknem teljes redukciót mutatott. A reakciót további 4 órán keresztül refluxon melegítettük, majd 20 °C-ra hűtöttük. THF-ben (100 mL) desztillált H2O (27 ml) oldatát cseppenként adtuk hozzá, ami szürke, fodros csapadékot eredményezett. Et2O-t (250 mL) adtunk a komplex felbontásának elősegítése és a szűrés javítása érdekében. Ezt az iszapot 1 órán át kevertettük, majd az elegyet Buchner-tölcsérrel szűrtük. A szűrőpogácsát a szűrőn meleg Et2O-val (2 x 250 mL) mostuk, majd felbontottuk, visszatöltöttük a reakciós lombikba, és további forró Et2O-val (500 mL) erőteljesen kevertettük. Ezt az iszapot leszűrtük, és a szűrőn Et2O-val (150 mL) és hexánnal (2 x 150 mL) mostuk a szűrőpogácsát. Az összes szerves szűrletet egyesítettük és megszárítottuk (MgSO4). Miután a szárítószert szűréssel eltávolítottuk, a szűrletet 40 °C-on vákuumban koncentráltuk, majd 0,01 mmHg magas vákuumban szárítottuk, ami a maradék kristályosodását eredményezte fehér viaszos szilárd anyagként. EtOAc-ból történő átkristályosítással 12,57 g (94,8 %) 4-t kaptunk, amelynek m.p. 124-126 °C (lit.4 m.p. 125-126 °C).
4-Acetoxi-N,N-dimetiltriptamin-fumarát (4)
Egy 250 ml-es Parr hidrogénező palackba [használhatunk helyette pezsgős üveget is] 0,25 g 10%-os palládiumot tettünk faszénre, majd anhidás nátrium-acetátot (1,50 g, 18 mmol). Benzolt (50 mL) adtunk hozzá, majd ecetsav-anhidridet (5 mL, 5,41 g, 5,32 mmol) és (3) ( 0,50 g, 1,7 mmol). Az elegyet 4,14 barr (60 psig) hidrogénnyomás alatt 4 órán keresztül rázattuk. Miután a hidrogénfelvétel megszűnt, a hidrogénező palackot eltávolítottuk a készülékből, az elegyet THF-fel (25 mL) hígítottuk, és a katalizátort Celite 545-ös párnán keresztül történő szűréssel eltávolítottuk. A katalizátort többször mostuk izopropanollal (3 x 50 mL). A mosófolyadékot és az anyalúgot külön gyűjtöttük, mivel a szűrletben nem reagált Ac2O volt. Az anyalevet vákuumban az eredeti térfogat kb. felére koncentráltuk, majd toluolhoz (50 ml) adtuk. Az oldatot ismét rotációs bepárlással koncentráltuk. Az izopropanolos mosásokat egyesítettük a maradékkal, és szintén besűrítettük. A maradékot ezután anhyd MeOH-ban (50 mL) oldottuk fel. A fumársavat (0,198 g, 1,7 mmol) MeOH-ban (10 mL) feloldottuk és hozzáadtuk a maradék kevert metanolos oldatához. 10 perces keverés után toluolhoz (50 mL) adtuk, majd az oldatot rotációs bepárlással szárazra koncentráltuk. A maradékhoz abszolút EtOH-t adtunk, és a (4)- fumarát ( 0,290 g, 0,8 mmol) fehér csapadékot képzett, amelyet szűréssel gyűjtöttünk össze. A szűrletet bepároltuk, és a maradékot minimális mennyiségű MeOH-ban feloldottuk. EtOAc-t adtunk hozzá, és tiszta kristályok kezdtek képződni. Miután az oldatot -10 °C-on fagyasztóban tároltuk, 0,170 g további terméket gyűjtöttünk, így a teljes hozam 0,460 g (74,8%) lett; m.p. 172-173 °C.
Last edited: